Kavics az égben 4.

– Aha – villant föl Ennius –, és az idegi ingernek le kell küzdenie ezt az akadályt! – Pontosan! Az elválasztó réteg visszaveti az inger erejét, és lelassítja a közvetítését a vastagságának négyzetével arányosan. És ugyanez vonatkozik az agyra is. Most próbáljuk elképzelni, hogy valami módon csökkenthetjük az egyes sejtek közötti szigetelőréteg ellenállóképességét. – Azt, amit föntebb említett? – Lényegében a szigetelőerejét. Mindössze erre törekszem. Amennyiben ez sikerül, az inger könnyebben átugorhatja azt a küszöböt. Az ember pedig egyre gyorsabban és gyorsabban gondolkodik... – Állatokon már kipróbáltam a berendezést. – És milyen eredménnyel? – Nos, a legtöbbje igen hamar elpusztul az agyi fehérjék denaturálódása következtében, másképpen mondva ezek a fehérjék koagulálódnak, mint mondjuk a kemény tojásban. Ennius elfintorodott. Tovább…

REGÉNYEK

Hontalanok 1-6.

A köröstárkányi 1919–ben történt vérengzésről, méltatlanul keveset ismerünk a magyar történelmi és történelemkönyvekből. Mintha a magyar történetírók szégyellnék, vagy nem mernék vállalni azokat az embereket, akik mindig és mindenkor merték vállalni nemzetiségüket. Nem így a román történészek, illetve az akkori idők román feldolgozói, elemzői. Ők minden alkalmat megragadtak, hogy befeketítsék a tárkányiakat és fehérre, mossák az akkori rémségek elkövetőit. Több írásműben is úgy próbálják beállítani az akkori eseményeket, mintha a tárkányiaknak minden románokat ért sérelemben részük lenne. Még a Ciordas és Bolcas román ügyvédek meggyilkolását is megpróbálták a nyakukba varrni. ... A tárkányiak ellen soha semmilyen eljárás nem folyt. A befeketítő írások az után jelentek meg, hogy fény derült a rablógyilkosságokra. A szomszédos Kisnyégerfalva is a megtorlás áldozatává vált, 19 embert lőttek agyon a faluszéli malomárok partján, a vegyes lakosságu faluba nem akadt senki, aki szót emeljen mellettük. Meg kellett haljanak, mert magyarok voltak és a Székely hadosztály és a tárkányiak mellé álltak. Az áldozatok bűne annyi volt, hogy becsülettel védték akkori hazájukat, otthonukat. Írásom nem számonkérés és nem vádolás, de igenis a tények és az akkori események, történések igaz feltárása. Tanulság a múltból a jövő számára. Üzenet a hitetleneknek, hogy igenis van Isteni igazságszolgáltatás. Az árvák emberré cseperedtek, erősek testben és lélekben. A falak visszakapták díszeiket, a falu is a régi, ha hittel, önbizalommal bíró emberek lakják meg. Tovább…

TÖRTÉNELEM

Kavics az égben 3.

– Ebben az esetben nem statisztikai egyedülállóságról van szó. – Arvardan egy-egy kortyintás között gondosan megválogatta a szavait. – Ennél többről van szó. A jelenségben fölmérhetetlen lehetőségek rejlenek. A biológusok bebizonyították, vagy legalábbis azt állítják, hogy azokon a bolygókon, ahol a légkör és a tengerek radioaktivitása bizonyos értéket meghalad, az élet nem alakulhat ki... És a Föld ilyen szennyezettsége jóval meghaladja ezt a mértéket. – Nagyon érdekfeszítően vázolta föl ezeket a folyamatokat de ha valóban minden úgy van, ahogy ön állítja, akkor mi a helyzet a földi élettel? Itt hogyan jöhetett létre? – No látja, lassan még ön is elcsodálkozik rajta. Ám a válasz, legalábbis azt hiszem, egyszerű. A radioaktivitás, még azon a minimumon felül is, amely elegendő az élet kialakulásának megakadályozására, nem szükségszerűen pusztítja el a már létező életet. Lehetséges, hogy átalakítja, de különlegesen nagy dózisoktól eltekintve nem semmisíti meg. – A legkevésbé sem értem az eszmefuttatás lényegét – mondta Ennius. – Hát nem teljesen világos? A Földön az élet korábban keletkezett a radioaktivitásának kialakulásánál. ... Mindenesetre oda akarok kilyukadni, hogy az illető állítása szerint kifejlesztett valami szerkezetet, amelyet „összegző"-nek nevez, és amely, úgymond, fokozza az emlősök tanulékonyságát, idegrendszerük befogadóképességét. Tovább…

REGÉNYEK

Kavics az égben 2.

A Föld – folytatta – a maga ódon civilizációjával és rendkívüli természeti környezetével olyan szokatlan kultúrát tár elénk, amelyet társadalomtudósaink oly hosszú ideje méltatlanul mellőznek, csupán a helyi kormányzatnak okozott nehézségeket látva benne. Minden reményem megvan rá, hogy egy, legföljebb két éven belül forradalmi változások következhetnek be a társadalomfejlődés és az emberi történelem megingathatatlannak vélt elméletei területén. – És így tovább és így tovább, fejezte be lendületes kézmozdulattal. Arbin Marén csak fél füllel hallgatta a mondottakat. – Vajon mit ért azon, hogy „szokatlan kultúra"? – dörmögte. ... Grew így vélekedett: – A gondotok nyilvánvalóan abból a körülményből fakad, Arbin, hogy én dolgozóként szerepelek a nyilvántartásban, ezért a termelési előírásaink három főre szólnak. De már unom, hogy minden bajnak én vagyok az okozója. Máris két évvel éltem túl az időmet. Elég volt. Arbin határozottan megbántódott. – Egyáltalán nem erről van szó. A legkevésbé sem állítom, hogy bármiképpen a terhünkre vagy. – Nos, különben is, mit számít az egész? Két év múlva úgyis újra népszámlálás lesz, és akkor végleg el kell mennem. Tovább…

REGÉNYEK

Kavics az égben 1.

No és az a kis rongybaba? Azzal mi a helyzet? Érezte, amint egyre jobban elbizonytalanodik. Biztosan mégiscsak álom az egész, különben valóban nem épelméjű. Meglepetéssel tapasztalta, hogy a napszak is megváltozott. Már késő délutánra járt, legalábbis az árnyékok egyre inkább meghosszabbodtak. A hely tökéletes kihaltsága hirtelen dermesztő nyugtalanságot ébresztett benne. Nehézkesen talpra emelkedett. Úgy érezte, emberekkel kell találkoznia, bárkivel! És föltétlenül rá kell találnia valamilyen házra, ahhoz pedig mindenekelőtt valami utat kell keresnie. Ösztönösen arrafelé fordult, ahol láthatóan ritkábban nőttek a fák, és lassan elindult. Az esti hűvösség már belopózott a kabátja alá, és a fák teteje is fokozatosan elmosódott, bizonytalanná vált, amikor végre kiért az egyenes, teljesen néptelen makadámúira. Hálás megkönnyebbüléssel igyekezett a keskeny sávon előre, örömmel érzékelte a szilárd talajt a lába alatt. Tovább…

REGÉNYEK

600.

Visszatérésem a táborba nagyon felemelő volt, mindenki tudta, ez a fiú közel van Allah-hoz, még a hodzsa is kezet csókolt amit én éreztem kínosnak. Lassan a táborunkat elhagyva a szultán egyik palotájába kerültünk, itt folytatódott kiképzésünk, ahol már legalább nyolcvan harcos táborozott a birodalom minden részéről. Új kiképzőink elmondták, egy oroszlánnal kell majd megküzdenünk, erre akarnak felkészíteni. Eléggé meglepődtem, hiszen én nem erre számítottam, de ha Allah így kívánja, akkor én kivágom a szívét. Azt is elmondták, ez az oroszlán hat láb magas... Mély döbbenet ült ki a harcosok arcára, úgy gondoltuk a sátán kutyájával kell küzdenünk, később megtudtuk az oroszlán csak másfél cantar* körüli, ennek örültem, mert tizenöt évesen közel hét láb és másfél cantar voltam. Idővel megtudtuk, magyar oroszlánról van szó, nagy bajszú, és lóháton él. Na, itt már végképp nem tudtuk mivel kell majd szembenéznünk, elmondták, hogy már eddig 421 török vitézzel végzett, most már valakinek közületek meg kell állítani, és akkor biztos hogy Allah rózsakertjébe kerül. Tovább… 

NOVELLÁK

A MAGYAR NÉP MULTJA ÉS JELENE I. 16. Török világ-német világ 1-3.

Az 1547-iki törvény 26. czikkelye csakugyan vissza is állítja a jobbágyok költözködési jogát. E czikkely bevezetése elismeri, hogy a »hajdan virágzó Magyarországnak« semmi sem ártott annyit, mint a jobbágyok elnyomása, »kiknek jajgatása szakadatlanúl száll Isten színe elé«. Elhatározták tehát egyértelemmel, hogy: »a nyomorult jobbágyoktól korábbi években bármi módon elvett szabadság visszaadassék és ezután szabad legyen, ha valamely urnak vagy nemesnek (talán gorombább s kegyetlenebb) uralma és hatalma alatt élni nem akarnak, máshová költözni.« Kimondván a szabadköltözködést, a következőkben állapítják meg feltételeit: A költözködni szándékozó jobbágy ebbeli szándékát jelentse be a szolgabirójának, ez pedig a földesurral vagy a helység birójával közölje a jobbágy szándékát. Tovább…

TÖRTÉNELEM

A MAGYAR NÉP MULTJA ÉS JELENE I. 15. MOHÁCS

»A jobbágyok - mondja Werbőczy - többféle rendüek, mert némelyek magyarok, mások szászok és németek, csehek és tótok, kik keresztény hitet vallanak; ezenkivűl oláhok és oroszok, ráczok vagy szerbek és bolgárok, kik a görög hitet vallják. Ezen felűl vannak jászok és kunok, kik királyi földeken telepednek le és laknak, de szintén keresztény hitűek. És jóllehet - mondja tovább - e népek (kivévén a királyi jászokat és kunokat, oroszokat és bolgárokat) oly szabadsággal birtak, hogy a törvényes földbér s adósságaik lefizetése mellett, tetszésök szerint máshová költözhettek, e szabadságokat egy igen gonosz rabló, Székely György vezérlése alatt, az összes nemesség ellen támasztott kurucz pártütésük és lázadó felkelésük s ez okból örök hűtlenségbe jutások miatt, örökre elvesztették s most már mint örökös parasztok földesuraiknak teljesen alávettettek.« Tovább…

TÖRTÉNELEM

A MAGYAR NÉP MULTJA ÉS JELENE I. 14 Dózsa György lázadása.

Keseredett szívvel, de hallgatagon huzza tovább az igát a nép: egyetlen joga volna a szabad költözködés, melyet annyi törvény biztosított s melyet a nagyurak soha komolyan nem vettek. És tovább húzza az igát, talán még sok száz esztendeig, szó nélkül, ha X. Leó pápa eszméje: a törökök ellen indítandó keresztes hadjárat alkalmat nem szolgáltat az elfojtott szenvedélyek kitörésére. Az urak nagy örömmel fogadták a tervet, melyet Bakócz Tamás a királyi tanácsban adott elő. A gondolat, hogy a papság bűnbocsánatot hirdető prédikácziókkal a török ellen tüzeli a népet, s a jó, az Istenadta nép megszabadítja a keresztény világot s első sorban Magyarországot a török hódítás állandó veszedelmétől, megváltja a maga vére árán: rendkívűl tetszett. Tovább…

TÖRTÉNELEM

Márciusi tűz

Mérgezett szívünk gyógyító álma halottak mécse bujdosók lángja ragyogó csillag királyi tűz Legázolt népünk titkos reménye kifosztott hazánk megváltó fénye tomboló harsány vulkáni tűz Kapd el ruhánkat csókolj hajunkba forrald föl vérünk égess húsunkba naplángok sarja mennyei tűz Tégy igazságot kíméld a gyengét pusztítsd a férgek sátáni rendjét hatalmas bíró rejtelmes tűz Lázas kohódban tisztítsd meg lelkünk gyilkos csatákban ne hagyj elvesznünk örökké ifjú győzelmes tűz Tovább…

VERSEK

A HÁZASSÁG, EGYSÉG

Mert egy házasság nem csak szép és boldog napokból áll, hanem sok-sok küzdelemből, lemondásból is, és gyakran külső, belső csatákat is meg kell vívni. Már pedig csak vállvetve, egymás mellett kitartva a végsőig, lehet sikerrel felvenni a harcot. Ez pedig csak úgy működik, ha egymás iránt teljes a bizalom, a tisztelet és megbecsülés, és maximális az őszinteség. A kitartáshoz a becsületen kívül szeretetre és egy életre szóló elkötelezettségre van szükség. Ha mindez megvan a házastársakban, akkor az élet viharában, a mindennapok kisebb nagyobb harcában is egyként tudnak győzedelmeskedni. Sosem lehet őket egymás ellen fordítani, szétválasztani, de legyőzni sem!Csak az ilyen kapcsolat a biztosíték arra, hogy a gyermekeinket tisztességgel neveljük fel, és szüleinkről, öregeinkről gondoskodjunk, és megóvjuk egymást bármilyen kísértéstől, támadástól. Az ilyen családok valóban alapkövei a tágabb értelemben vett családnak, a nemzetnek, a hazának. Tovább…

ÍRÁSOK