E jelek hieroglif írásjelek. Nyilvánvaló maradványai az egyiptomi írásbeliséghez valaha valahogy kapcsolódó írásbeliségnek. (Tóth Margit zenetörténész pl. számos ószékely siratóéneket talált Egyiptom őslakóinál, a mai koptoknál.) Ajánlom annak, akit ez meglep, hogy gondolja át e mondat igazságát: „Az iskolákban nem okvetlen az igazságot tanítják, hanem amit el akarnak hitetni“ (Máté Imre). Jellemző példája ennek az, hogy a világ összes ABC-jét bemutató, hatalmas, 922 oldalas, angol nyelvű könyv (Peter T. Daniels-Williem Bright: THE WORD’S WRITING SYSTEM, Oxford Universiti Press, 1996.) a föld legeldugottabb sarkában valaha is létezett összes ABC-t bemutatja, s egyetlenegy ABC hiányzik csak belőle: a székely ABC. Pedig magyar munkatársa is volt a könyvnek. De ez még nem minden. Ugyanis az egyiptomi démotikus és hieratikus ABC is maga a székely ABC. Összegzés: Ma a Kárpát-Medence az utolsó hely a világon, ahol még hibátlanul őrzik az emberiség egyik legnagyobb szellemi teljesítményét: a végtelenűl ősi írásjal sort és tulajdonképpen csak tegnap húnyt ki mellőle az ikertestvére, a pont-vonal rendszerű számírás. Már megszületett az az ötlet, hogy az ehhet az ításbeliséghez tartozó ősi nyelvet, a magyart jelöltessük a világörökség részévé. Láttuk, hogy emellé kell helyezni a székely ABC-t is.
Mindenek előtt: vagy ró valaki, vagy ír. A „rovásírás” ugyanolyan hibás, „elködösítő“ (s bizony leminősítő) fogalom, mint amilyen a „táblakrétaírás”, avagy a „sírkőre vésővel írás” fogalma lenne. Ajelhagyás módja ugyanis lényegtelen. Aki ír, az ír: vagy a latin, arab, etruszk, ógörög, cirill, avagy éppen a székely ABC betűsorát felhasználva. Csak az szab korlátot, hogy melyik ABC a legalkalmasabb ahhoz a nyelvhez, amelynek szavait le szeretnénk írni. A magyar nyelvhez a székely ABC illeszkedik leginkább, mégpedig egyedülálló tökéletességgel, mert ehhez (vagyis a ma magyarnak nevezett ősnyelvhez) találták ki a végtelen távoli időkben. S az összes hasonló ABC (latin, etruszk, ógörög, fönicíai és a többi) ennek az ABC-nek csak kései, töredékes változata. (Ld. a 11. képet, s a hozzá fűzött magyarázatokat). Ez a legkevesebb, amit az írásbeliség történetéről tudnunk illik.
A székely ABC alapvető jellegzetessége az összetéveszthetetlenül szigorú, mértani formavilág, az egyenes vonalakból és körökből való szerkesztettség. Másik jellegzetessége a ligatúrás (betűösszevonásos) írásmód. Ezért a székely ABC élete pontosan nyomon követhető. Ez az ABC maga az ős-ABC s eredete a múlt ködébe vész: a leletek alapján 35-30.000 évvel ezelőtt már biztosan létezett, ami koránt sem „elhiszem-nem hiszem el“ kérdése. Íme a legfontosabb bizonyító írásleletek:
Még sok igazoló írásleletet mutathatnék, de az előző oldalon bemutatott leletek is elegendőek állításunk igazolására. Tudatosítsuk magunkban ezt az „axiómát“: Ha két ABC-t egyformának látok, akkor nem két ABC-t látok, hanem egyetlen egy ABC-t látok két példányban leírva, még akkor is, ha van közöttük némi eltérés. Ennek átgondolása után nézzük meg az alábbi betűmutatvány kettős vonal feletti A, B és C sorát, megjegyezve, hogy ha bárkinek is eszébe jutott volna eddig, hogy elkészítse ezt az összehasonlító táblázatot, már régen fény derült volna a székely ABC kulcshelyzetére:
A: 35-10.000 évvel ezelőtt használt jelsor
B: 6-4.500 évvel ezelőtti jelsor a Kárpát-medencében
C: A mai székely ABC..
1. Arámi ABC
2. Athéni ABC
3. Krétai ABC
4. Thérai ABC
5. Korzikai ABC
6. Naxoszi ABC
7. Boeotiai ABC
8. Dél-arábiai ABC
9. Föníciai ABC
10. Etruszk ABC
11. Ógörög ABC
12. Latin ABC
a) Az A. sor a 35-10.000 évvel ezelőtt megtalált jelek összessége. Igaz, itt-ott csak részleteket találtunk belőlük, hol 7, hol 12 jelet is együtt. Feltétlen összetartozásukat a mindezt részletesen bemutató „JEL JEL JEL“ című könyvemben több módon is igazoltam. S egy további érv: nem került elő másféle jel e hosszú időből – a számjeleken kívűl, lásd később. De be kell látni már önmagában a fenti összevetés alapján is, hogy ha később – B, C sor – összetartoztak e jelek, akkor azelőtt is összetartozó jelsor volt ez. Hacsak nem tételezzük fel, hogy 6.000 évvel ezelőtt az emberek még ismerték az időutazás módját, hogy tízezer éveket ide-oda utazgatva az időben egyberakják a különböző korokban elszórtan létezett jeleket. Ép ésszel ez nem feltételezhető.
b) Az A és a B sor összevetése azt sejteti, hogy talán nem találtunk meg minden 10.000 évvel ezelőtti jelet, ld. a B sor végén lévő „többlet“ jeleket, ami természetes is lehet a talált írásmaradványok rövidsége miatt. De ez nem gyöngíti az általános következtetéseinket.
c) A C sor egyértelműen elárulja, hogy a székely ABC az ősi jelsor (vagyis az ősműveltség) egyenes ági folytatása. De azt is, hogy valamikor a 4.500-1.500 évvel ezelőtt lényeges változtatás történt az ABC-ben, itt a Kárpát-medencében. Figyeljük csak meg a C sor bekeretezett részét: itt mindegyik __ jel a jel módosított változata, s ezek mind magánhangzók! (A szögeletes forma a félkörív tört vonallá egyszerűsítése, a K-szerű jel vonal és félkörív összesítése: .) Tehát az említett idők között fellépett az igény több magánhanzó jelölésére, talán a kiejtés változása, vagy talán a ligatúrás írás háttérbe szorulása miatt. De ezen kívűl (a hármas kereszt, és a furcsa jel kivételével) a mai székely ABC tökéletesen azonos a 6-4.500 évvel ezelőtti (ld. B sor), szintén Kárpát-medencei ABC-vel. Ez pedig töretlen műveltségi és nyelvi folytonosságot bizonyít. (Számos fennmaradt ligatúrás jelkép is ezt bizonyítja, ugyanis a ligatúra teljesen nyelvfüggő: ugyanannak a megnevezése más nyelven másképp hangzik, tehát más jelekkel kell felírni.) Aszékely ABC nem mindegyik jelét mutattam a túloldali, 11. képen, ugyanis ezek csak két helyen találhatók meg. Ezek a „többlet“ egyedi írásjelek a székely jelsorban:
12. kép. Az utolsó előtti, „antilopfej“ jel betűösszevonás, olvasata: TEN. Ma elétesszük az IS szót: IS-TEN.Nem csak a székely, hanem az egyiptomi írásban is ezt jelentette.
E jelek hieroglif írásjelek. Nyilvánvaló maradványai az egyiptomi írásbeliséghez valaha valahogy kapcsolódó írásbeliségnek. (Tóth Margit zenetörténész pl. számos ószékely siratóéneket talált Egyiptom őslakóinál, a mai koptoknál.) Ajánlom annak, akit ez meglep, hogy gondolja át e mondat igazságát: „Az iskolákban nem okvetlen az igazságot tanítják, hanem amit el akarnak hitetni“ (Máté Imre). Jellemző példája ennek az, hogy a világ összes ABC-jét bemutató, hatalmas, 922 oldalas, angol nyelvű könyv (Peter T. Daniels-Williem Bright: THE WORD’S WRITING SYSTEM, Oxford Universiti Press, 1996.) a föld legeldugottabb sarkában valaha is létezett összes ABC-t bemutatja, s egyetlenegy ABC hiányzik csak belőle: a székely ABC. Pedig magyar munkatársa is volt a könyvnek. De ez még nem minden. Ugyanis az egyiptomi démotikus és hieratikus ABC is maga a székely ABC. A démotikus jelsort alaposan „szétírták“, ettől lett „népi ABC“, de valami oknál fogva a hieratikus jelsor betűit, melyek ugyanazok, mint a démotikus betűk, mindig gondosan formálták. Igaz, hogy a hieratikus ABC sok egyszerűsített hieroglif jelet is tartalmaz pl. (ettől hieratikus), ám ha ezeket leszámítjuk, megkapjuk a székely ABC-t:
13. kép. Papíruszról áttett hieroglif írásjelek (természetesen gyakorlott kézírással) és mai székely nyomtatott megfelelőik
Ezt bárki könnyen ellenőrízheti, ugyanúgy, mint amikor pl. valaki a koreai írásjelekre kíváncsi.Vesz egy koreai újságot, s egyszerűen kigyűjti belőle a koreai betűsort. Hieratikus írásmutatvány alegtöbb, Egyiptomról szóló díszes könyvben található.Számtalan további bizonyíték lenne felsorolható (nyelvi is), de önmagában már az is elgondolkodtatókell legyen, hogy a 11. kép B. sora a kezdeti kínai és sumér írásbeliségnek is az alapja. Ennek bizonyítására elegendő rátekinteni a „kezdő“ korukból származó írásmaradványaikra. Egy továbbimeghökkentő bizonyítékot láthatunk a számírásról szóló részben, a túldoldali 16. képen. Mindehhez hozzá kell tennünk azonban, hogy párezer évvel ezelőtt jelentős, „kései“ oda-vissza hatás is kellett legyen a Kárpát-medencei és egyiptomi írásbeliség között, szükségszerűen ennek az utóéletnek bizonyítéka az a pár hieroglif jel, melyet a 12. képen látunk.
Most pedig nézzük a 11. kép 1-12. sorait.
Egyetlen rápillantással is megállapíthatjuk összességében, hogy a vastag vonal alatti 1-12. sor jelei – népiesen mondván – a székely ABC „csecsén“ lógnak. Jól láthatóan véletlenszerű válogatások abból. Ennek megállapíthatósága annak köszönhető, hogy az 1-12. sorban szereplők beszédének hangkészlete sokkal szerényebb a magyarénál. Így aztán ki ezeket, ki azokat a jeleket hagyta el. E folyamat fordítottja nem képzelhető el, mert lehetetlen, hogy jeleket alkotván mindig épp a székely, igazából a B-sor C-vé való bővülése közötti időszak jelsorába találjanak bele, mégpedig mindig tévedhetetlenül. Vagyis nagyon sok írásbeliség nemtője a késő ókorban is a székely (pontosabban a Kárpát-medencei) ABC. S itt kell megjegyeznem, hogy régen a betű-hang viszonyokkal igen szabadonbántak. Kiválasztották AZ ABC-ből a nekik szükséges mennyiségű (és tetsző) betűket, s a szükséges hangokkal párosították őket, jobbára ötletszerűen. Tehát a hangi értékek között számos eltérés található, de mi itt csupán a formatervezés ősi csúcsteljesítményének életét kísérjük végig. (Itt most már csak megemlítem, hogy a héber és az arab ABC is e jelsorból származik. Ld: http://www.varga.hu/IRASTORTENET/IRASTORTENET%20BEVEZETO_.htm.) Vagyis az írásjeleket illetően: mindig mindenki „hozott anyagból“ dolgozott. Tehát létezett egy ősminta, s ehhez igazodott mindenki (egy adott, de a fél világra kiterjedő műveltségen belül).
Most pedig vezessünk be egy második „axiómát“ is, nevezetesen: Aki ír számokat is ír. Betűsor és számjelek ikertestvérek. S a számírás története ugyanazt igazolja, mint az előbb bemutatott ősi betűsor. Sebestyén Gyula fedezte fel a pont-vonal rendszerű jeleket Erdélyben, s jegyezte fel őket a „Rovás és rovásírás“ című könyvében 1909-ben (136-137. old. Püski kiadó, 1999., hasonmás kiadás) Alább látjuk, hogy Lascaux és a Kárpát-medence között megszakítatlan a műveltségi kapcsolat:
15. kép. Az ősi számok olvasatakor nagyon óvatosnak kell lenni, mert soha sem tudni csak úgy könnyen, hogy melyik számrendszerben van a szám. Lehetett az 5-ös, 6-os, 7-es, 8-as, 12-es, 20-as. Ezt nagyon titkolták egykoron a leskelődők elől, a műveleteket jeleit sem írták ki. (Csak dajkamese, hogy a 10 ujj miatt 10-es volt az első számrendszer. Éppen hogy nem, az utolsó nagy korszak leleménye csak. Sokkal szellemibb volt egykoron a világ, olyannyira, hogy mi azt ma elképzelni is csak nagyon nehezen tudjuk.)
S még valami. Egykor a szám szent volt. Ha valaki tartozott valahova, számot kapott, talán a beavatás jeleként (az erdélyi sóbányákban a sóvágók kapták az ugyanígy írt számokat). Nyelvünk elárulja, hogy földönfutóvá vált az ősi időkben az, akinek a számát visszavették. Mert lám, nem is tudjuk másként mondani azt, hogy „száműzött“, avagy „számkivetett“.
Vagyis a székely ABC-hez a pont-vonal számjelek tartoznak. (Ózdon már áll egy szobor, melybe így, a mi ősi módunkon vésték be a készítés évszámát.) A legalább 35.000 éves pont-vonal számírás amúgy nem halt ki, tárgyiasulva távol-keleten ma is virágzik, főként üzletekben. Ez az abakusz, de itteni játékboltokban is kapható: drótokon mozgatható golyók sora egymás alatt, ahol a golyó a pont,s a drót a vonal.
Valamikor – ki tudja már miért – kitalálták, hogy betűkkel jelzik az egyes számokat. Az ötlet elterjedt, ám csak az ötlet, s ki-ki saját maga választott betűket számjelnek. Ettől nagyon élénkké vált a számjelek világa, de épp e véletlenszerű válogatásnak köszönhetően tudjuk megállapítani, hogy milyen is volt a legmérvadóbb betűsor, csak néhány példát említve:
Összegzés: Ma a Kárpát-Medence az utolsó hely a világon, ahol még hibátlanul őrzik az emberiség egyik legnagyobb szellemi teljesítményét: a végtelenűl ősi írásjal sort és tulajdonképpen csak tegnap húnyt ki mellőle az ikertestvére, a pont-vonal rendszerű számírás.
Már megszületett az az ötlet, hogy az ehhet az ításbeliséghez tartozó ősi nyelvet, a magyart jelöltessük a világörökség részévé. Láttuk, hogy emellé kell helyezni a székely ABC-t is.
AJÁNLOM AZ OLDALT
.) Tehát az említett idők között fellépett az igény több magánhanzó jelölésére, talán a kiejtés változása, vagy talán a ligatúrás írás háttérbe szorulása miatt. De ezen kívűl (a hármas kereszt, és a furcsa 
jel kivételével) a mai székely ABC tökéletesen azonos a 6-4.500 évvel ezelőtti (ld. B sor), szintén Kárpát-medencei ABC-vel. Ez pedig töretlen műveltségi és nyelvi folytonosságot bizonyít. (Számos fennmaradt ligatúrás jelkép is ezt bizonyítja, ugyanis a ligatúra teljesen nyelvfüggő: ugyanannak a megnevezése más nyelven másképp hangzik, tehát más jelekkel kell felírni.) Aszékely ABC nem mindegyik jelét mutattam a túloldali, 11. képen, ugyanis ezek csak két helyen találhatók meg. Ezek a „többlet“ egyedi írásjelek a székely jelsorban:
(ettől hieratikus), ám ha ezeket leszámítjuk, megkapjuk a székely ABC-t:
